szerző: Dave Morris és Oliver Johnson
eredeti megjelenés: 1987 (Blood Sword sorozat)
terjedelem: 588 fejezetpont
műfaj: fantasy
Hogy megtaláljátok az Élet Kardjának utolsó darabját, kényszerű szövetséget kell kötnötök egy száműzött herceggel, aki a fegyver ikerpárját, a Halál Kardját keresi.
Utaznotok kell hajón, amely a világok között közlekedik, harcolnotok kell dzsinnekkel és tűzvarázslókkal és meg kell küzdenetek elfeledett istenek még mindig nagy hatalmú árnyékaival – míg el nem éritek végső célotokat, az Élet és a Halál kapuit, ahol majd szembekerültök legnagyobb ellenségetekkel.
A Blood Swordot egyedül vagy legfeljebb négy fős csapatban is játszhatjátok, így a fantasy kalandok eddigi legizgalmasabb kihívását élhetitek át, amely kombinálja a szerepjátékok, a játékkönyvek, a regények és a táblás játékok legjavát.
Háttértörténet
Két év telt el azóta, hogy megszereztük a Vérkard markolatát Wyrd urától, a Máguskirálytól. Ezt a két esztendőt azzal töltöttük, hogy kiderítsük, hol rejtőzik a Vérkard utolsó darabja, a pengéje. Egy jósnőtől annyit sikerült megtudnunk, hogy valahol Outremerben, a keresztesek földjén lehet. Így hát hajóra szállva megérkeztünk Crescentiumba, a keresztesek fővárosába.
Játékmenet
Ez a könyv (innen letölthető) szintén nagyszerű kalandot ígér. Crescentiumban először is el kell döntenünk, hogy melyik karakter ismerőseinél akarunk megszállni és folytatni a nyomozást. A Harcos például a helyi keresztesek rendházát, míg a Bűbájos egy varázslótársát keresné fel. Természetesen nem mindegyik ismerős megbízható, és akár harcra is kényszerülhetünk már az elején. Végül azonban eljutunk a bölcs Emeritushoz, akitől további részleteket tudunk meg a Vérkardról. Eszerint a fegyver valódi neve az Élet Kardja, és van egy párja, a Halál Kardja, amelyet a városban tartózkodó, száműzött Susurrien herceg is keres. Őt kell tehát meglátogatnunk.
Susurrien hajlandó szövetkezni velünk, ám egy feladatot bíz ránk. Nála van egy mágikus bábu, a Hatuli, amely képes elvezetni a kardokhoz, azonban a hiányzó két smaradgszeme nélkül nem működik. Ezek Hunguknál, a legendás kalózkapitánynál találhatók... ő azonban évszázadok óta élőhalott, és hajója csupán rövid időkre bukkan fel ezen a létsíkon. Susurrien kiszámolta a következő felbukkanás helyét és idejét, amely egy sziget a tengerben. A szigetre többféleképpen eljuthatunk (pl. szárnyas lovon vagy a második könyvben szerzett repülő szőnyegen), ám a tengeren hajótörés áldozatai is lehetünk. A felbukkanó kalózhajón sietnünk kell, hiszen ha sokáig kutatunk, akkor egyrészt meg kell küzdenünk a felbőszült Hungukkal, másrészt a hajó elhagyhatja a földi síkot, és így egy idegen világon rekedhetünk örökre.
Következő úticélunk Hakbad városa, itt kell találkoznunk Susurriennel. Hakbadba megint többféle módon is utazhatunk. A legszórakoztatóbb egy dzsinn tenyerén megtenni az utat, melynek során filozófiai vitába bonyolódunk a kívánságok természetéről és arról, hogy a hétköznapi emberek hogyan érzékelik az olyan mágikus jelenségeket, mint például egy dzsinn. Útközben egy újabb küldetésbe is belefuthatunk: egy idős apát megkér minket arra, hogy ruccanjunk át Opalarba, mert az ottani mágusok ellopták tőlük az Élet Fája, Yggdrasil egy palántáját. Márpedig közeledik az 1000. esztendő, a végítélet, amelynek során az emberiség túléléséhez szükség lesz erre a fára. Bőven megvan tehát a dilemma, hogy mire használjuk el a dzsinn által adott három kívánságlehetőséget.
Hakbadban az álnok Susurrien átver bennünket és megidézi az ősidők három szörnyűséges istenének árnyékát. Ha sikerül megoldanunk a problémát (akár úgy, hogy ellopjuk tőle a Hatulit), egy kúton keresztül lejutunk az alvilágba. Itt igen kemény csapdákon és ellenfeleken (pl. a hatszor reinkarnálódó Hét-az-Egyben nevű fagólemen) átverekedve magunkat végül megtaláljuk Susurrient. Ekkor azonban felbukkan a herceg ellenlábasa, a helyi asszaszinok vezetője, aki rövid úton elintézi őt. Vele tesszük meg a végső utat a két kardhoz. A mestergyilkos magához veszi a Halál Kardját és elbúcsúzik, mi pedig összeállítjuk az Élet Kardját és indulnánk... ha fel nem bukkanna régi ellenségünk, Icon, az Istentelen, akiről kiderül, hogy valódi neve Aiken és egy yamatói harcos. Icon az első könyv óta nem tudta megemészteni, hogy Krarthban eloroztuk a Győzelem Emblémáját az orra elől, így meg kell küzdenünk vele. Halálakor azonban megidézi ősei szellemét, amelyek elragadják tőlünk az Élet Kardját, egyenesen a Halál földjére! Győzelmünkből tehát egy pillanat alatt bukás lett, és küldetésünket kudarc fenyegeti, hacsak nem találunk módot arra, hogy legyőzzük a halált...
Ez tehát a történet. Mind látható, fordulatokban és érdekes karakterekben továbbra sincs hiány. A párbeszédek roppant szórakoztatóak a könyvben. Ami viszont kevésbé tetszett, az maga a környezet. A sorozat első két kötete kellemes fantasy tájakon játszódott. A Demon's Claw-ból kibontakozó világ azonban véleményem szerint kissé szolgaian másolja a középkort. Kiderül, hogy mi coradiaiak vagyunk, akik az Egyetlen Igaz Hitet követik. A coradiaiak keresztes hadjáratot vezettek a ta'ashimok ellen, akik a Megvilágosodott követői. Ráadásul még az Európában az 1000. évet övező világvége-félelmek is megjelennek a könyvben. Ha valakit ez nem zavar, akkor viszont egy nagyon hangulatos, keleti atmoszférájú kalandot kap.