szerző: Mark Smith és Jamie Thomson
eredeti megjelenés: 1985
terjedelem: 420 fejezetpont
műfaj: sci-fi
Galaktikus számkivetett
Időgéped meghibásodott, és most magányosan bukdácsolsz a tér és az idő lenyűgöző dimenzióin át. Miközben a múlt, a jelen és a jövő felvillan előtted, kétségbeesetten próbálsz segítséget szerezni idegen lényektől és elképzelhetetlen világoktól. Tehetetlenül sodródva az Idő Szárnyain, zavarba ejtő kettős léttel időnként megjelensz egy rettentő párhuzamos univerzumban, és eközben halálos macska-egér játékot játszol legnagyobb ellenségeddel - csak a gyors felfogásod áll közted és a teljes megsemmisülés között!
Háttértörténet
A TIME csapata ezúttal nem a múltba, hanem a távoli jövőbe indít expedíciót. Egészen pontosan 4000-be akarnak küldeni egy időgépet - ez lenne az első ilyen jövőbeli utazás a történelemben. Az első próbálkozás sikertelen volt. Mivel nemrég előléptettek minket a különleges műveleti részleg vezetőjének, kötelességünknek tartjuk, hogy önként jelentkezzünk a kísérleti nyúl szerepére. Küldetésünk igen veszélyes, akár az is előfordulhat, hogy örökre ott ragadunk a nulla-térben.
Játékmenet
Ebben a történetben a szerzők igazán szabadjára engedték a fantáziájukat. Valódi múltbeli helyszínekre ezúttal nem fogunk eljutni, ám számtalan különös világot járhatunk be ebben a kissé lineáris felépítésű kalandban.
Valóban megérkezünk 4000-be, ám a TIME-főhadiszállásnak otthont adó svájci Eiger-hegy környéke teljesen kihalt. Visszafelé menet pedig a Variac-meghajtónk meghibásodik, és egy különös bolygón találjuk magunkat, hatalmas fák és hangyaszerű lények között. Innentől arra is figyelnünk kell, hogy hány polibdénum-rudunk van, ugyanis minden időugráshoz egyet fel kell használnunk. Kezdetben nyolccal rendelkezünk, és bár szerezhetünk még néhányat út közben, ez valamennyire határt szab az össze-vissza utazgatásunknak. Olykor szembetaláljuk magunkat állandó ellenfelünkkel is.
Miután elvetődünk egy, a középkori Földhöz hasonló bolygóra, végül csak hazaérünk. Ám ez a 3033. nem az a világ, ahonnan elindultunk! Ez egy jóval komorabb, kaotikusabb és mocskosabb jelen, ahol ráadásul saját magunkkal is szembetalálkozunk. Innen is tovább kell tehát állnunk. Eljutunk egy másik párhuzamos jövőbe is, ahol nem tudtuk megállítani a renegát Időurat és az emberi civilizáció elpusztult, az emberek maradéka pedig kilátástalan harcot vív a gépek ellen (ld. Terminátor). Ezután egy Homoktenger nevű bolygóra csöppenünk, ahol a nép megváltónak hisz bennünket - mint kiderült, egy TIME-ügynök plántálta el ezt a hitet a múltban, hogy segítsen nekünk (ld. Dűne).
Végül visszakerülünk a Földre, a Kr. e. tizedik évezredbe. Meglepetésünkre egy fejlett civilizációt találunk: Atlantiszt! Mint kiderül, itt is az unatkozó danikoszok avatkoztak be, akiknek bizonyára tetszett, hogy a vademberek istenként tisztelik őket. Tőlük szerzünk egy sztázisgépet, amellyel a pillanatba fagyva, sebezhetetlen szoborként túlélhetjük az évezredeket, és visszajuthatunk 3033-ba, ahol felélesztenek minket - persze csak ha gondoltunk arra, hogy a megfelelő üzenetet vigyük magunkkal a jövőbeli kollégáinknak. Így végződik tehát ez a több ezer éven átívelő kalandunk.
