szerző: Mark Smith és Jamie Thomson
eredeti megjelenés: 1986 (The Way of the Tiger sorozat)
terjedelem: 420 fejezetpont
műfaj: fantasy
Fülszöveg
„Atyádnak, a Tudás Mesterének az uralma… A Bitorló uralma őutána… Szívdobbanásnyi idők voltak ezek számomra, és a te uralmad is ugyanennyi lesz. Nem számít. A végeredményben nem lesz különbség.”
Harci képességeid segítségével diadalt arattál! Megdöntötted a kegyetlen Bitorló uralmát, s átvetted a helyét, mint Irsmuncast jogos Uralkodója. Lelkes polgárok tömegei foglalják boldog énekekbe a nevedet. Ám vigyázz, mert kalandod még csak most kezdődik. Uralkodóként az intrika, megtévesztés és veszedelem sikamlós terepén kell boldogulnod. Nagy városod falain belül és kívül is fenyegetésekkel nézel szembe, és mind eszedre, mind erődre szükséged lesz, hogy talpon maradj. Egy nép és egy királyság sorsa nyugszik a válladon.
A Tigris Útja a klasszikus szerepjátékkönyv, amelyet most felújítottunk és kibővítettünk a rajongók új nemzedéke számára. Te választod ki, milyen képességgel és harcművész technikával győzöd le ellenségeidet, gyarapíthatod tudásodat és fejlesztheted a képességeidet, melyek a következő könyvekben is hasznodra lesznek.
Készen állsz a Tigris Útjára?
Háttértörténet
Miután legyőztük a Bitorlót, a gonosz démont, átvesszük az uralmat Irsmuncast felett. Palotánk tornyából végigtekintünk városunkon, megszemléljük a különböző istenek templomait, a kereskedőnegyedet és eltöprengünk azon, vajon lakóik támogatni fogják-e uralmunkat. Irsmuncast vigyázza a Hasadékot, amelyen át a gonoszság teremtményei Orbra zúdulhatnak, így fontos, hogy szilárdan kézben tartsuk a várost, különben a világ veszélybe kerül.
Játékmenet
A negyedik könyv ismét meglepetéssel szolgál. Legyőztük az ellenfelünket, miénk a város... és azután? Itt a legtöbb kalandozó egyszerűen továbbállna új világmegmentő küldetések után nézve. Ám ebben a könyvben nem így van: maradunk és folytatjuk a város irányításával. Márpedig a politikába még a legnagyobb nindzsa bicskája is beletörhet... Egyszóval nekünk kell tanácsadókat kinevezni, megszervezni a városi őrséget és beszedni az adókat – persze ügyelve arra, hogy ne lépjünk túl sok ember lábára, ne haragítsuk magunkra a lakosságot és a város is működőképes maradjon. Nem árt, ha járatosak vagyunk az intrikában és felhasználjuk az előző könyvben megszerzett ismereteinket a fontosabb személyiségekről.
A könyv második felében visszatérünk a kalandozáshoz és ismét hagyományos küldetésre indulunk.
