Játékkönyvek a nagyvilágból

A történelem és a lapozgatós könyvek összeházasítása bizonyos szempontból könnyű sikert ígér, hiszen a történelmi regények nagyon népszerűek. Azonban, mint azt a Real Life Gamebooks-sorozat sajnos szépen bizonyítja, a dolog nem ilyen egyszerű, még akkor sem, ha a 0. lépést - a témának való alapos utánanézést - lelkiismeretesen megcsináltuk.

A sorozat többnyire az angol-amerikai történelem - minket talán kevésbé érdeklő - eseményeit dolgozza fel. A könyvek általában azt a metódust használják, hogy egy történelmi konfliktus közepébe csöppenünk, ahol el kell döntenünk, melyik oldalra állunk. Ezután jelen leszünk a fontosabb eseményeknél és találkozunk a híres személyiségekkel. Maguk a történetek általában érdekesek, ám mégis, a kötetek jórészt mind játékként, mind könyvként kudarcot vallanak:

• Könyvként azért, mert a szöveg stílusa rendkívül száraz, olyan, mintha egy történelem tankönyvet vagy szakkönyvet olvasnánk. Események egymás után, rövid leírások, egy-két mondatos "párbeszédek". A szerzők gyakran csak elmondják az eseményeket és pár mondatban odavetik, hogyan érez vagy gondolkodik a főhős. A híres személyek valóban megjelennek, ám karakterként nincsenek kidolgozva, még a külsejüket sem írják le. A könyvekben tehát nincs egyetlen olyan karakter sem, akire emlékeznénk olvasás után, sem a főhős, sem más szereplők motivációja nincs kidolgozva. (Ez különösen akkor problémás, ha az "oldalválasztás" után pár fejezetponttal főhősünk már gondolkodás nélkül azonosul a választott oldalával.)
• Játékként főleg azért, mert nagyon kevés a választási lehetőségünk. Egy-egy könyvben a fejezetpontoknak csak kb. 25%-a ad értelmes választási lehetőséget, a többibek meghalunk, képességpróbát dobunk, csatázunk vagy egyszerűen csak tovább kell lapoznunk. Ráadásul a választási lehetőségeink egy része is csak illúzió, hiszen a választásunktól függetlenül ugyanoda jutunk.

Mindezek miatt a könyvek sajnos második-harmadik olvasásra már unalmasak, még a történelem iránt érdeklődő olvasó számára is.

Szabályrendszer

Minden könyvben hét tulajdonságunk van (ezek persze a korszaktól függően változnak), amelyek értéke 2 és 12 között lehet. A 2. könyvben például Erő, Mozgékonyság, Szerencse, Meggyőzés, Dárdavetés, Kardvívás és Lovaglás, míg a 8. könyvben Erő, Megfigyelés, Szerencse, Meggyőzés, Tűzfegyver, Parancsnoklás és Pusztakezes harc áll rendelkezésünkre. Induláskor 50 pontot oszthatunk szét ezek között, ami mindenképpen szimpatikusabb megoldás, mint a véletlenszerű kidobásuk. A harcok során Sebeket fogunk kapni, ezek maximális száma egyenlő az Erő értékünk felével (felfelé kerekítve).

Tulajdonságainkat gyakran kell próbára tennünk, ilyenkor két kockával kisebbet vagy egyenlőt kell dobnunk az értéküknél.

Csatánál meg van adva ellenfelünk harci tulajdonságának értéke, valamint max. Sebeinek száma. A kezdeményező, hacsak a szöveg mást nem ír, mi vagyunk, így minden körben dobunk két kockával, és ha az összeg kisebb vagy egyenlő a megfelelő harci tulajdonságunk értékénél, eltaláltuk ellenfelünket. Ezután neki is ugyanígy dobnunk kell. Közelharci fegyverrel 1, távolsági fegyverrel 2 Sebet lehet okozni, míg modern fegyverekkel minden találat azonnali halált jelent (így ezekben a könyvekben nem kell nyilvántartanunk a Sebeink számát). Ha valaki dupla 1-est dob, akkor automatikusan megölte ellenfelét (ez sajnos rájuk is igaz, azaz mi is meghalhatunk így). Közelharcnál még egy opciónk van: védekező harcot folytathatunk, így abban a körben a mi és ellenfelünk harci tulajdonsága is feleződik, így nehezebb találatot elérni. (Ez nyilván akkor hasznos, ha túlélésre vagy időhúzásra játszunk.)

Madame Guillotine: The French Revolution

A sorozat első darabja a francia forradalom kezdetére visz vissza minket, ahol egy nemes katonatisztet alakítunk. Mikor parancsot kapunk, hogy a tüntető tömegbe lőjünk, el kell döntenünk, hogy a forradalom vagy a király oldalára állunk-e. Az első esetben bekerülünk a párizsi Nemzeti Gárdába, ahol ellenforradalmárokra és arisztokratákra kell vadásznunk. A második esetben bujkálnunk kell a csőcselék elől, illetve segíthetünk egy arisztokrata csoportnak megszökni Párizsból. A könyvnek a mondottakon túl talán még az róható fel, hogy túlságosan sötét színekkel festi a forradalmat, azaz kimondatlanul is a nemesek oldalán áll. Érdekesség viszont, hogy választott oldalunktól függően ugyanazokat a konkrét eseményeket élhetjük végig két különböző nézőpontból. (Pl. ha királypártiak vagyunk, szökés közben a városkapunál le kell győznünk azt az őrt, aki a másik történetszálon, a forradalom oldalán mi vagyunk.)

The Last Invasion: 1066

A második könyv a kihagyhatatlan hastingsi csatát és előzményeit dolgozza fel. Hitvalló Edward angol király udvarában élünk normann nemesként. A király halálakor el kell döntenünk, Angliában maradva szolgáljuk-e az új királyt, Haroldot, vagy pedig visszatérünk Normandiába, Fattyú Vilmos herceghez, aki Anglia elleni invázióját tervezi. Érdekesség, hogy döntésünk nem örök időkre szól, szabadon járhatunk-kelhetünk a két oldal között. Persze Hastingsnél már csak az egyik oldalon állhatunk... Ez a könyv sajnos szintén nem objektív, egyértelműen az angolszászok a "jó fiúk" benne, míg a normannok a gonosz hódítók.

Sword and Flame: The English Civil War

Ez egy érdekes történet, amely levetkőzte az első kötetekre jellemző előítéletességet, azaz mindkét oldalt tisztességesen mutatja be. Cserébe sajnos teljesen lineáris történetet kapunk, ahol még oldalt sem választhatunk. Egy puritán úriembert alakítunk, aki belekeveredik az angol polgárháborúba. Előbb egy kisebb csapatot irányítunk a Parlament oldalán, majd amikor képviselővé választanak minket, ízelítőt kapunk a radikális londoni politikából. Ezután megtudjuk, hogy családunkat katonák gyilkolták meg. Hogy királypárti vagy parlamenti katonák, az attól függ, hogy mennyire kedveltek minket Londonban - érdekes módon a történet ugyanúgy alakul mind a két esetben: megfogadjuk, hogy levadásszuk a három gyilkos katonát. Mivel ezek a Király seregében harcolnak, csak úgy találhatunk rájuk, ha átállunk és immár a Parlament ellenében folytatjuk a háborút. Többször kell morális döntéseket hoznunk, hiszen a könyvben igen nagy hangsúlyt kap a háború értelmetlensége és az egyszerű emberek szenvedése.

Through the Wire: The Great Escape

Egy RAF-pilótát alakítunk 1940-ben, az angliai légi csata napjaiban. Miután a Csatorna fölött lelőnek minket, fogságba esünk és egy hadifogolytáborba kerülünk valahol Németország szívében, ahonnan meg kell szöknünk. Oldalt tehát itt sem választhatunk. A történet elvileg izgalmas is lehetne, ha nem jelennének meg benne a mondott hibák. Illetve magyar szemmel olvasva különösnek tűnik a hadifogolytábor leírása: a foglyokkal jól bánnak, rangjukat megtartják, sőt van Szökési Bizottság, amely csapatokba osztja a rabokat, hogy különféle szökési módokon dolgozzanak. A németeket meg láthatólag nem zavarja, hogy hetente tűnnek el rabok... Hogy ez mennyire reális, nem tudom megítélni, mindenesetre jócskán csökkenti a sztori feszültségét.

Redcoats and Minutemen: The American War of Independence

Egy békés farmerrel vagyunk, akinek az 1775. év egy reggelén el kell döntenie, melyik oldalra áll az amerikai függetlenségi háborúban. A könyv javára legyen mondva, hogy a brit "vöröskabátosokat" nem gonosz szörnyeknek írja le, és megpróbálja érzékeltetni, hogy az amerikaiak egymás ellen is harcoltak, ill. a háborúnak ártatlan áldozatai is voltak. Sajnos az általános problémák itt is megjelennek. Ha a "hazafiakkal" vagyunk, száraz eseménysort kapunk (csata, visszavonulás, menetelés), döntéseink pedig legtöbbször kimerülnek annyiban, hogy elfutunk-e a csatából. Ha a király szolgálatába állunk, akkor legalább egy érdekes erdei portyázásban vehetünk részt.

Thunder in the Glens: The Jacobite Rebellion

Ez a könyv az 1745-ös jakobita felkelést dolgozza fel, amelynek során Charles Edward Stuart herceg a skótok támogatásával megpróbálta megszerezni a brit trónt. Mint a hosszú bevezetőből is látszik, ez egy nem túl közismert esemény feldolgozása. Egy skót felföldi klán vezérének a fiát alakítjuk, akinek el kell döntenie, hogy "Bonnie Prince Charlie" mögé áll-e be, vagy pedig a skótok megbüntetésére érkező angol hadsereget támogatja a honfitársai ellen. Előző esetben egy vesztett ügy mellé állva kell tanácsokat adnunk a nem túl tehetséges hercegnek, míg utóbbi esetben egy véres hadjáratban kell részt vennünk, amelynek során legyilkoljuk a felkelőket és elpusztítjuk az otthonaikat.

Blazing Beacons: The Spanish Armada

Az Úr 1588. esztendejében II. Fülöp spanyol király hatalmas hajóhadat küld I. Erzsébet Angliája ellen. Választhatunk, hogy egy fiatal angol vagy spanyol kapitánnyal játszunk-e. Feladatunk, hogy a hajónkat biztonságosan vezetve túléljük a viharokat és az ellenséges hajók támadását, és így támogassuk országunkat a hadjáratban.

The Fear Factor: Terrorism in the City

Ez a sorozat egy jobban sikerült darabja, talán azért, mert egy fiktív eseményt mesél el (tehát nem annyira történelmi, inkább politikai krimi-thriller a műfaja). Egy munkanélküli brit fiatalembert játszunk, aki egy parkban tartott politikai nagygyűlésről hazafelé menet belesodródik a kormány és a terroristák közötti játszmába. Választani nem tudunk, az események határozzák meg, melyik oldalra kerülünk. Ha a terroristákhoz csatlakozunk, részt kell vennünk az amerikai külügyminiszter elrablásában és a Parlament felrobbantásában, míg ha a kormányt szolgáljuk, mindezek megakadályozása lesz a célunk. A két oldal motivációinak részletezésére itt sincs hely, ám a felkészülés és maga a bevetés is érdekes "kaland", ahol a döntéseinken gyakran az életünk múlik.